Vedd le a maszkod! A képet egy a 44.sz. Galaktika(1982) egyik novellája ihlette. Gérard Klein írása. Hangulata Bradbury Marsbéli krónikájának hangulatát idézi, leginkább azt, ahol a kis aranyló bőrű gyönyörű marsi fiatalasszony délutáni álmáról mesél érzéketlen férjének: az álombeli magas emberről, idegen világbeli lényről, akitől csöppet sem félt, akit tágra nyílt szemmel és lélekkel figyelt az álmában, és vágyott az érintése, a hangja a szeme után, és az újabb találkozás után, mert azt is megérezte, megálmodta valamiképpen, hogy az a férfi és társai leszálltak hajójukkal a Marson. … Gérard Klein stílusa Bradbury stílusa, de az ő mondataiban túlburjánzik a titokzatosság, a szépség, kecsesség, finomság, és így már kicsit – mert a novella elég hosszú – az olvasás előrehaladtával halványul a hatásuk (igazából Juhász Ferenc szó és képzuhatagaihoz hasonlít - az olvasás közben - rádzúduló csoda, és a befogadó elme nehezen tudja a szavakból áradót az agyában, a képzeletében képp...
